Nyári Jeles napok

Augusztus - Kisasszony hava – Nyárutó - Új kenyér hava

Augusztus hónap névadója Augustus a római birodalom első császára volt. A naptárrendezés során saját felvett nevét adta a hónapnak, mert életének sok szerencsés eseménye ehhez a hónaphoz kapcsolódott. A néphagyomány is megemlékezik az év egyik legmelegebb hónapjáról és jeles napjairól.

AUGUSZTUS 1. VASAS SZENT PÉTER NAPJA

Ezen a napon emlékeznek arra, amikor egy angyal kiszabadította Szent Pétert Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Augusztus elseje ennek ellenére balszerencsés nap, ezért nem szerencsés ezen a napon házasságot kötni. A Mura vidékén a szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert úgy gondolták, a szőlőszemek leperegnek a fürtről. Egyes vidékeken viszont patkányűző napként ismert.

AUGUSZTUS 10. LŐRINC NAPJA

A közhiedelem szerint a dinnye ettől a naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz. Ezzel szemben a valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget. Azt mondják, ha Lőrinc napján szép idő van, hosszú lesz az ősz, és jó gyümölcstermés várható.

AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA

Nagyboldogasszony napján Mária mennybemenetelére emlékezik a keresztény egyház. Sok helyen tartanak búcsút. Moldván, e napon gyógynövényeket szentelnek, majd ezzel füstölik meg a betegeket. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben. A Mura vidékén élőknél ez is dologtiltó nap, főleg a sütés kerülendő, mert a tűz kicsaphat a kályhából, kemencéből. A Drávaszögben ezen napon keresztet vágtak a fákba, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű bor lesz abban az évben. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15 - szeptember 8) között ültetett tyúkok sok tojást tojnak. A két Boldogasszony köze a magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük.

AUGUSZTUS 20. SZENT ISTVÁN NAPJA

1774 óta államalapító királyunk ünnepe. Először 1818-ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. E nap az új kenyér ünnepe is. Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert a vízi szellemeket nem szabad megzavarni. 20-án indulnak el a gólyák téli szálláshelyükre Afrikába. Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. István-napkor a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Tréfásan azt mondták, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból. Jelentősebb paraszti hagyomány nem fűződött István-naphoz.

 AUGUSZTUS 24. BERTALAN NAPJA

Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje. Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.

Az augusztusi jeles napok sorát, egy időjárás jósló népi mondókával zárom.

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.